Melyek a penész hőkezelési deformációjának gyakori okai?

A forma hőkezelésének deformációja lényegében a hőfeszültség, a szövetfeszültség, az eredeti belső feszültség és a szerkezeti/folyamati többletfeszültség együttes hatása, ami mérettágulást, hajlítást, vetemedést és csavarodást eredményez. Az alábbiakban a helyszíni összehasonlítás és vizsgálat leggyakoribb és legfontosabb okait rendszerezzük.

1. Hőfeszültség (hőmérsékletkülönbség okozta deformáció)

Túl gyors a fűtési sebesség
A felület először hőtágul, majd belső táguláson megy keresztül, ami jelentős hőmérsékletkülönbség-feszültséget eredményez.
A hűtési sebesség túl gyors vagy egyenetlen
Vízhűtés, egyoldalas erős hűtés, helyi permetezés, nagyfokú hajlam a hajlításra és a vetemedésre.
Egyenetlen kemencehőmérséklet és sűrű kemenceterhelés
A munkadarab túl közel van a fűtőcsőhöz, és az egyes alkatrészek fűtése/hűtése nem egyenletes.
Nagy és vastag tárgyak elégtelen átégetése
A belső és a külső hőmérséklet közötti hőmérséklet-különbség nagy, és a hőfeszültség rárakódik a szöveti stresszre, ami súlyosabb deformációt eredményez.

2. Szervezeti stressz (fázisváltozás, térfogatváltozás)

Térfogatnövekedés ausztenitből martenzites átalakuláshoz
A kioltás során először lokális deformáció következik be, majd húzás/szorulás következik be, ami tágulást, összehúzódást vagy torzulást okoz.
A karbidok egyenetlen eloszlása ​​és sávos szegregáció
A nagy széntartalmú kokillaacélok (1.2379, D2, SKD11 stb.) különösen szabálytalan deformációval rendelkeznek.
Magas oltási hőmérséklet
Az ausztenit szemcsék durvák, a keménységük fokozott, és a szerkezeti feszültség nagyobb.
Nem megfelelő megeresztés vagy elégtelen megeresztés
A maradék ausztenit a későbbi szakaszban tovább átalakul, ami használat közben másodlagos deformációt okoz.

3. A munkadarab eredeti belső feszültsége (hőkezelés előtt eltemetve)

A kovácsolási stressz nem szűnik meg
Kovácsolás után nem lágyított vagy nem kellően lágyított, ami nagy belső feszültséget eredményez.
Vágó/csiszoló igénybevétel
Nagy durva megmunkálási térfogat, gyors előtolási sebesség, koncentrált felületi feszültség és koncentrált alakváltozás-mentesítés a kioltás után.
Hideg alakváltozás, egyengetési feszültség
A korai szakaszban végzett erőltetett egyengetés és hidegsajtolás feloldja a belső feszültséget a melegítés során.

4. Magának a formaszerkezetnek a okozta belső deformáció

Egyenetlen vastagság és hirtelen keresztmetszet-változások
A vastag területek lassan, a vékonyak gyorsan hűlnek, és a feszültségkülönbség hatalmas.
Éles sarkok, keskeny rések, mély lyukak
A feszültségkoncentráció nemcsak deformációt, hanem repedéseket is okoz.
Karcsú darab, konzolos, vékony falú
Meleg körülmények között gyakori a gyenge merevség és az önsúly miatti megereszkedés.
aszimmetrikus szerkezet
Az egyik oldalra kell hajolnia vagy görbülnie.

5. Nem megfelelő kivitelezés és üzemeltetés (leggyakoribb a helyszínen)

Az oltás utáni időben történő edzés elmulasztása
A kioltási feszültség nem szűnik meg, a deformáció tovább fejlődik, sőt repedések is keletkeznek.
A hűtési módszer helytelen kiválasztása
Mind a vízzel edzett összetett alkatrészek, mind az olajjal edzett kis alkatrészek rendellenes deformációt okozhatnak.
Ésszerűtlen rögzítési/elhelyezési módszer
Lapos elhelyezésű, egypontos alátámasztású, ferde függesztésű, saját súlyánál fogva közvetlenül hajlítva, forró és puha állapotban.
Pontatlan hőmérséklet-szabályozás és elégtelen szigetelés
Az elégtelen alapos égetés egyenetlen szöveti átalakuláshoz és szabálytalan deformációhoz vezet.

6. Anyagi tényezők

Az anyag gyenge keményedőképessége
Jelentős különbség van a felszín és a szívszövet között, és a deformáció instabil.
Súlyos szegregáció és többszörös zárványok az acélban
A különböző részek tágulása és összehúzódása következetlen, és a deformáció szabálytalan.