1.2080 Szerszámacél

1.2080 SZERSZÁMACÉL / x210 cr12 acél

1.2080 ACÉLMINŐSÉG ÖSSZEHASONLÍTÁSA ÉS KÉMIAI ÖSSZETÉTEL ÖSSZEHASONLÍTÁSA

ALKALMAZÁS

Az 1.2080 acél egy magas szén- és krómtartalmú hidegalakító szerszámacél, nagy kopásállósággal és hosszú élettartammal. Az 1.2080 acél alkalmas különféle hidegsajtoló szerszámokhoz, kivágó szerszámokhoz, hidegextrudáló szerszámokhoz, hideghengerlő szerszámokhoz, huzalhúzó szerszámokhoz, huzalhengerlő lemezekhez, hidegvágó ollókhoz, famegmunkáló pengékhoz, fúróhüvelyekhez, nyújtókúpokhoz, precíziós idomszerekhez és egyéb összetett és potenciálisan deformálódó szerszámformákhoz.

1.2080 hidegalakú acél hőkezelési folyamata

Az 1.2080 acélt főként olyan folyamatokhoz használják, mint a lyukasztás, nyújtás, hajlítás, hidegen sajtolás, hidegalakítás, huzalhengerlés és fém vagy nemfémes anyagok hajlítása. Ezért szükséges, hogy a forma nagy szilárdságú, nagy kopásállóságú és kellő szívósságú legyen az élettartam biztosítása érdekében. Az 1.2080 acélt széles körben használják univerzális hidegalakító formaként a tömegtermelésben, és általában két hőkezelési módszer létezik: az elsődleges edzési módszer (alacsony edzési + alacsony visszanyerési) és a másodlagos edzési módszer (magas edzési + magas visszanyerési).

Az egyszeri oltási módszer oltási hőmérséklete 1020–1040 fok, a megeresztési hőmérséklet pedig az 1.2080 acélforma követelményei szerint választható meg. Általánosságban elmondható, hogy a nagy keménységet és kopásállóságot igénylő hidegsajtoló formák alacsony, 160–180 fokos hőmérsékleten megereszthetők, és a megeresztés utáni keménység elérheti a HRC60-at vagy afeletti értéket. Az 1.2080 acél nagy keménységét és bizonyos szívósságát igénylő sajtoló formákhoz 250–270 fokos megeresztés alkalmazható, és a megeresztés utáni keménység elérheti a HRC58–60-at. A nagy ütésállóságot ellenálló formákhoz 520 fokos magas hőmérsékletű megeresztés alkalmazható, és a megeresztés utáni keménység HRC55–57.

Az 1.2080 acél másodlagos keménységi módszerének edzési hőmérséklete 1080-1120 fok. A nagy mennyiségű maradék ausztenit jelenléte miatt az edzett acélban a keménység viszonylag alacsony (HRC42-45). Többszörös (3-5-szörös) magas hőmérsékletű megeresztéssel a maradék ausztenit martenzitté alakul, ami másodlagos edzéshez vezet. Az 1.2080 acél keménysége HRC59-64-re növelhető, ami főként vörös keménységet igénylő formaalkatrészekhez alkalmas. Hátránya a gyenge ütésállóság, ami befolyásolja a több lyukasztófej élettartamát, így alkalmatlan hidegalakító formákhoz.

Az 1.2080 acél alacsony hőmérsékletű megeresztést alkalmaz egyetlen edzési módszerrel. Bár a keménység elérheti a HRC60-at vagy afeletti értéket, a megeresztési hőmérséklet viszonylag alacsony, és a feszültségmentesítés a kioltás után nem kielégítő. Ezenkívül az 1.2080 acél későbbi feldolgozása során a munkadarab felületi keménysége könnyen csökken a csiszolási hő miatt, ami befolyásolja az élettartamát.

Ezért az 1.2080 acél közepes hőmérsékletű edzés + magas hőmérsékletű megeresztés módszerét alkalmazza, ami körülbelül 1050 Celsius fokos edzést jelent, és a keménység a kioltás után HRC63. Ezután magas hőmérsékletű megeresztést végeznek 500-520 ℃ hőmérsékleti tartományban. Mivel a másodlagos edzés és megeresztés utáni keménység elérheti a HRC60-at vagy magasabbat, az eljárással alkalmazott kioltási hőmérséklet alacsonyabb, mint a másodlagos edzési módszerrel. Hőkezelés után az 1.2080 acél nagyobb szilárdsággal és némi szívóssággal rendelkezik. Ezenkívül a magas hőmérsékletű megeresztés utáni megfelelő feszültségmentesítés miatt a későbbi huzalvágásos kisüléses megmunkálás során nem könnyű repedni, és a köszörülés során nem könnyű lágyítani. A felület titánnal bevonható, amelyet bizonyos mértékig a gyártásban alkalmaznak.